Bokaszalag szakadás
A bokasérülések különböző mértékűek lehetnek az egyszerű rándulástól, illetve az oldalszalagok többé-kevésbé jelentős sérülésével járó bokaficamtól egészen a szalagszakadásig. A legfőbb tünetek : fájdalom, duzzanat, szalagszakadás esetén vérömleny kialakulása, illetve a sérülés mértékének megfelelő mozgáskorlátozottság. A vizsgálat során tipikus nyomási fájdalom található a boka külső oldalán.
A bokaízületi szalagok szakadása gyakorta alakul ki sportsérülések kapcsán, illetve sokszor elég egy apró, rossz mozdulat, például egy rossz lépés, hogy a szalag megsérüljön. Különösen a külső bokaszalag sérülése gyakori.
A külső boka területén három különböző szalagot találunk, amelyek az ízületi stabilitásért felelnek. Sérülések esetén gyakori az elülső és a középső szalag érintettsége. A hátsó szalag az anatómiai helyzeténél fogva kevésbé veszélyeztetett.
A terápiát tekintve elmondhatjuk, hogy napjainkban ellentétben a korábbi kezelési trenddel mindinkább a konzervatív (operáció nélkül) kezelések kerülnek előtérbe. Elsőként gipsszel, majd néhány nap elteltével speciális sínnel látják el a sérültet. Bizonyos esetekben természetesen szóba jön az operációs megoldás.
Enyhébb változata a szalagsérülésnek, a külboka szalagjainak és az izmok inainak a túlnyúlása. Ilyenkor párnapos (kb. 1hét) pihentetés, borogatás illetve jegelés megoldja a problémát.
Súlyosabb szalagsérülés esetén az elülső külbokaszalag elszakad, és az inak nagyon megnyúlnak. Ebben az esetben teljes tehermentesítés, kb.3-4 hétig gipszsín alkalmazása javasolt.
Legsúlyosabb esetben a külbokaszalagok elöl és alul is elszakadnak és az ízületi tok is megsérül, illetve a boka körüli izmok túlnyúlnak. Ilyen súlyos esetben, a konzervatív kezelés általában nem eredményes, műtétre van szükség. A műtét utáni szakszerű rehabilitáció, gyógytorna, nélkülözhetetlen a gyógyulás szempontjából és mindig a műtéti megoldás függvénye.
Sportsérülések esetén legtöbbször a felugrás utáni landolásnál, bokaficam fellépte miatt jön létre a sérülés. Ebben az esetben a védtelen bokaízületre nagy sebességgel való visszaérkezés túllépi az úgynevezett kritikus “billenési határt” és az izomzat nem tudja időben követni a mozdulatot. Különösen veszélyeztetett helyzetet teremt egy csökkent reakcióképességű, fáradt, nem bemelegedett izomzat, szintúgy mint a rossz koordinációs képességű izmok.
Az utókezelés, a személyre szabott gyógytorna elengedhetetlenül nagy szerepet játszik a bokaízület stabilizálásában, amit a járó- és koordinációs tréningekkel, izomerősítéssel érhetünk el. Optimális az esetben az ízület általában hét-nyolc hét elteltével a sport szempontjából is újra teljesen terhelhető.