Homloküreggyulladás
A homloküreg-gyulladás az orrmelléküreg-gyulladás egyik típusa, akut és krónikus formája is előfordul. Bármely életkorban kialakulhat, de kisgyerekeknél ritka, mert a homloküregek csak a gyermekkor során fejlődnek ki teljesen.
Homloküreg-gyulladást okozhatja a homloküreg szellőzésének krónikus zavara (ezt pl. orrsövényferdülés vagy orrpolip), az orrban jelentkező fertőzések, allergia és uszodai látogatás is. A gyulladást gyakran baktériumok vagy vírusok váltják ki, de néha gombák is.
Akut homloküreg-gyulladás esetén pár óra leforgása alatt erős, szúró, lüktető fájdalom alakul ki a homlok érintett oldalán és a szem körül, és a fájdalom fokozódik, ha a beteg előrehajtja a fejét. További lehetséges tünet a nyálkás-gennyes nátha, a csökkent szaglás, és a kötőhártyagyulladás.
A krónikus homloküreg-gyulladás esetén kevésbé tipikusak a tünetek: jelentkezhet tompa, feszülő vagy féloldalas fejfájás, csökkent vagy téves szagérzékelés, és nyálkás orrváladék.
A homloküreg-gyulladás komplikációi közé tartozik a felső szemhéj duzzanata , a szemüreg gyulladása, agyhártyagyulladás és agyi tályog képződése.
A homloküreg-gyulladás diagnózisa
Az orvos a beteg elmondása alapján felméri a panaszokat, majd ezt követi a fizikai vizsgálat. Homloküreg-gyulladás esetén például a felsőtest hirtelen előre hajtása vagy a homlok megkopogtatása fájdalmat vált ki, vagy fokozza a már meglévő fájdalmakat. Ezen kívül megvizsgálják a szemeket, van-e ödéma a felső szemhéjon, vagy kialakult-e kötőhártyagyulladás.
A fül-orr-gégész az orrot és a garatot endoszkóppal is megvizsgálhatja és szükség lehet az orrmelléküreg röntgenes vagy CT-vizsgálatára illetve baktérium tenyésztéses és labor vizsgálatra is.
Krónikus homloküreg-gyulladás esetén, illetve ha felmerül a gyanú, szükség lehet egy allergiavizsgálat elvégzésére is.
Komplikáció gyanúja esetén további kivizsgálásokra is szükség lehet, agyhártyagyulladás gyanúja esetén például az agy-gerincvelői folyadék vizsgálatára.
Az orr-melléküreg gyulladás a legtöbb esetben antibiotikum nélkül is elmúlhat. Ha az orvos arra gyanakszik, hogy bakteriális fertőzés okozta, akkor antibiotikum szedését javasolja. Ha a fertőzés nem enyhül, vagy a szinuszitisz kiújul, akkor úgynevezett tenyésztés mintavétel után célzott antibiotikumra, ritka esetben az arcüreg kiöblítésére is szükség lehet. Az orvos mindemellett egyéb kezelési módot is javasolhat, az orrmelléküreg-gyulladás hátterében álló októl függően. Az allergiás betegség kezelését írhatja elő, ha ez áll a betegség hátterében; az orrdugulás megszüntetésére orrcseppet vagy orrspray-t javasolhat, továbbá vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat, vagy fiziológiás sóoldatot, amellyel az orrüreget kell naponta néhányszor átmosni. Ezenkívűl otthoni eljárások is segíthetnek a tünetek enyhítésében. Használhat napi 3-5 alkalommal orrcseppet és tengervizes sóoldatot! Az orrcsepp használatának ideje ne haladja meg a 7-10 napot, különben hozzászokás alakulhat ki. Az orrcsepp használata után 10-15 perccel használhat meleg borogatást, helyezzen meleg, nedves törölközőt az orrára, arcára, a szemekre! A száraz hő is segíthet (pl. infralámpa, meleg tárgyak). Helyi melegítés után 1 órán át tilos kimenni a szabad levegőre. Igyon bőséges mennyiségű folyadékot! A folyadék felhígítja a nyákot és segíti a kiürülését az orrmelléküregekből. Kerülje az alkoholfogyasztást! Az alkohol fokozza az orrüreg és az orrmelléküregek nyálkahártyájának duzzanatát. Ha nincs láza, hőemelkedése, és a közérzete megengedi, akkor naponta egy vagy két alkalommal töltsön szabad levegőn minimum egy órát! Ez az orrnyálkahártya duzzanatának csökkentésével jelentősen elősegíti a váladék távozását az arcüregből.
(megjelent HOT magazin Dr. Hot rovatban)