Bulimia
A farkaséhség érzelmi okokra visszavezethető rendellenesség, ill. lelkibetegség, mely féktelen, veszélyes mértékű evésben nyilvánul meg. Gyakran párosul pszichés eredetű étvágytalansággal, amely rokon eredetű betegség. A farkaséhségben szenvedő személy nem feltétlenül veszi észre, hogy beteg, így a szülőkre, barátokra hárul az a feladat, hogy “kiszúrják” a rendellenességeket, és orvoshoz vigyék az illetőt.
A bulimia jellemzője, hogy a beteg időszakosan kontrollálatlanul, nagyon nagy mennyiségű ételt megeszik, majd röviddel ezután meghánytatja magát, hogy így szabaduljon meg a fölöslegesen bevitt ennivalótól. A betegek általában soványak, rendszeresen hashajtót vagy vizelethajtót használnak (orvosi indok nélkül) és személyiségük egyik központi problémája a testalkatuk, testsúlyuk. Az evési rohamok hetente általában legalább kétszer jelentkeznek (egy-két óra hosszáig tartanak), de előfordulhatnak naponta többször is.
A bulimia oka egyelőre nem ismert. A betegség kialakulásában szerepet játszhatnak kulturális tényezők (szépségideál), kóros önértékelés, testséma-zavar vagy családi problémák. A bulimiás betegek körülbelül 50%-a az anorexia nervosa kritériumait is teljesíti.
A bulimia a serdülőkorú lányok betegsége, de megbetegedhetnek a fiatal fiúk és az idősebb nők, férfiak is. Becslések szerint az iparilag fejlett országokban a serdülők 1-5%-a érintett. A bulimiás gyermekek családjában gyakoribbak a mentális betegségek (viselkedészavarok, hangulatzavarok), és a gyermekekre is jellemző lehet hiperaktivitás vagy más viselkedészavar.
Tünetei:
Normális vagy sovány testalkat (ennek ellenére a gyermek magát kövérnek értékeli), evési rohamok, hányás (saját maga által provokált), erőteljes fizikai testedzés vagy éhezés, furcsa étkezési szokások, rituálék, hashajtók vagy vízhajtók nem megfelelő használata, rendszertelen vagy elmaradó menstruáció, idegesség, ingerültség, elégedetlenség saját testükkel (“kövér”), depresszió, a betegnél központi téma az evés, a testsúly és a testalkat kérdése
A szülők, tanárok, testnevelők gyakran felismerik a betegséget, annak ellenére, hogy a gyermekek igyekszenek azt a lehető legnagyobb titokban tartani. A részletes kórelőzmény ismeretében gyermekpszichiáter vagy gyermekpszichológus állapítja meg a pontos diagnózist. Amennyiben felmerül Önben, hogy gyermeke bulimiás, azonnal forduljon szakorvoshoz, mert a korai kezelés sokkal könnyebben vezet eredményre, és sokkal ritkább a visszaesés is.
Kezelése
A kezelés egyéni és családterápiából áll. Gyógyszeres kiegészítés lehetséges antidepresszánsokkal, vagy feszültségoldókkal. A kezelés elhúzódó és a gyermek környezetében mindenki (szülők, tanárok, barátok) fontos szerepet játszik benne.
Megelőzése
A gyermek táplálkozzon fiatal korától kezdve ésszerűen, kiegyensúlyozottan!
Vitassák meg családján belül a pszichés eredetű étvágytalanság illetve farkaséhség kérdését, mielőtt a gyermekek a kamaszkorba lépnek! Azok, akik az okoknak és a következményeknek tudatában vannak, kisebb valószínűséggel esnek a betegség áldozatául.
Ha fogyni akarnak, a testsúlycsökkentő program kezdeténél vegyék igénybe táplálkozási szakember segítségét!
(megjelent HOT magazin Dr. Hot rovatban)