Elhízás
Az “elhízás” szó a szervezet egészségesnél nagyobb zsírtartalmát illetve a a kóros zsírlerakódást jelenti. Ez azért nagy probléma, mert jelentős rizikófaktor számos halálos kimenetelű betegség kialakulásában, de a vele járó csökkent munkaképesség és a társadalomra nehezedő fokozott gazdasági teher sem elhanyagolandók.
Az elhízás ma legáltalánosabban elfogadott mérőszáma a testtömeg-index (BMI = body mass index). Ezt úgy kaphatjuk meg, ha a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Például egy 180 cm magas és 80 kg súlyú felnőtt esetében:
80 / 1,8 x 1,8= 24,96
Ha a kapott szám több mint 25, túlsúlyos, 30 és 35 között, elhízott és végül 35-ös index fölött kórosan elhízott állapotról van szó.
Bár az elhízás hátterében lehetnek betegségek is, a túlsúly leggyakoribb okozója a helytelen életmód. Az ok egyszerű: testsúlygyarapodást okoz, ha a kalória-bevitel tartósan meghaladja a fizikai aktivitással leadott kalóriát. A kalóriatöbblet következménye mégis egyénenként más és más, de legnagyobb mértékben a környezeti tényezők tényezők tehetők felelőssé a testsúly többletért..
Az alábbi betegségek jellemző kísérő tünete lehet kisebb-nagyobb túlsúly:
- Metabolikus-X szindróma
- Policisztás ovárium szindróma
- Cushing-szindróma ( a mellékvesekéreg túlműködésének következtében alakulnak ki, a kortizol nevű hormon túltermelődése)
- Inzulint termelő daganat (inzulinóma)
- Pajzsmirigy elégtelenség
- Központi idegrendszer (Leginkább a hipotalamusz) szervi rendellenességei
Elhízottaknál a krónikus vesebaj kétszer, a cukorbaj nyolcszor, a májbetegség kétszer, a műtéti halálozás háromszor magasabb, mint normális testsúlyúak esetén. Az elhízás legjellemzőbb szövődményei a következők:
- Érelmeszesedés
- Magas vérnyomás
- Koszorúér-betegségek: angina pectoris, szívinfarktus, kardiomiopátia
- Agyér-katasztrófa (stroke): agyvérzés, agytrombózis, agyembólia
- Érelzáródások: végtagelhalás, lábszárfekély, trombózis, embólia, stb.
- Cukorbetegség (II. típus) annak minden következményével
- Rák: Nőknél főként a méhtestrák, epehólyag-, petefészek-, emlőrák és a vastagbél rákja, férfiaknál a prosztata és a végbél rákja mutat erős statisztikai összefüggést az elhízással.
- Az alvási apnoe (alvási légzéskimaradás) súlyos állapot, mely az elhízás mértékével szorosan összefügg. Akár szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz, stroke-hoz is vezethet.
- Ízületek porckopásos betegségei (artrózis)
- Epehólyag-betegségek: Epekő-betegség, epehólyag-gyulladás,
- Depresszió, öngyilkossági hajlam
- Csökkent gyógyulási hajlam és túlélési képesség szinte valamennyi betegségnél és sérülésnél. Az elhízás alapvetően nem kozmetikai probléma, hanem egészségügyi kockázat.
A kezelés célja az alapbetegség gyógyítása, a testsúly normalizálása, a szövődmények hatékony kezelése és az egészséges életmód fenntartásának megtanítása.
Az alapbetegség gyógyítása abban az esetben jön szóba, ha a kövérség okozója valamilyen szervi, többségében hormonális betegség.
A testsúly normalizálása:
Fontos, hogy elérhető célt kell kitűzni a fogyáshoz. Ellenkező esetben a csalódás, reménytelenség miatt minden fáradozás kudarcra van ítélve.
Rövid idő alatt nem lehet tartósan lefogyni, mert az inzulin-receptorok érzékenysége éhezés hatására fokozódik. A koplalás utáni időszakban tehát minden falat duplán fog hasznosulni.
A legrosszabb fogyókúra a koplalás! A leghatékonyabb az egészséges fizikai aktivitás és a táplálkozás közötti összhang megtalálása.
Határozzuk meg a szervezet kalóriaigényét az általunk meghatározott “optimális” eredmény mellett. A szervezet kalóriaigénye a fizikai aktivitástól függően naponta 25-50 kcal testsúly-kilogrammonként. Itt természetesen az elérendő testsúlyt kell figyelembe venni. Így például, ha a kitűzött cél 80 kg, és a beteg ülőmunkát végez, mintegy napi 2000 kcal lesz a szervezet kalóriaigénye. A diéta során ennél kevesebbet fogyaszthat el.
Táplálkozás tudományi szakember segítségével össze kell állítani a megfelelő étrendet. Az étrend legyen zsírban és szénhidrátokban szegény, rostokban, fehérjében, vitaminokban gazdag. A minőségi éhezés megelőzésére fontos a bőséges folyadékbevitel és vitaminpótlás.
A megfelelő mozgásterv felállítása nélkülözhetetlen. Napi rendszerességgel 20 percet -1 órát kell mozgással tölteni, a megterhelést csak fokozatosan szabad emelni. Nemcsak a hagyományos sporttevékenységek lehetnek hasznosak. A kertészkedés, gyaloglás, lépcsőzés lifthasználat helyett, a gyalogosan vagy kerékpárral végzett bevásárlás legalább olyan hasznos lehet.
Megelőzés
A megelőzésnek már a születés után meg kell kezdődnie. Fontos az anyatejes táplálás, mert az anyatejet helyettesítő tápszerek édesek, korán hozzászoktatják a babát az édes ízhez és a magas kalória-bevitelhez. Megfigyelések alapján a nem szoptatott gyermekek kövérebbek, fizikai teljesítőképességük és betegségekkel szembeni ellenálló-képességük csökkent.
Kisgyermekkorban az édességek kerülése a legfontosabb. Az édesség iránti természetes vágyat inkább gyümölcsökkel csillapítsuk. Iskoláskorban a testmozgás minden formája megfelelő lehet a hízás megakadályozásához.
Felnőttkorban már nem elegendő a fizikailag aktív életmód, a táplálkozás is ésszerű kontrollt igényel mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.
Az elhízás könnyen megelőzhető és nagyon nehezen gyógyítható,életveszélyes idült betegség, mely már gyermekkorban elkezdődik. Megelőzése, kezelése nem egyszeri, hanem egy életre szóló program.
(megjelent HOT magazin Dr. Hot rovatban)